Counsellor
Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk. (Ef 2,10)
Saját természetünk nem tud olyan önzetlenné válni, hogy mindig azt keresse, mi a jó a másik ember számára. Az első kérdésünk nagyon sokszor ez: mi lesz velem? "Kegyelemből, hit által van üdvösségetek, ez nem tőletek van, Isten ajándéka, nem cselekedetekért, hogy senki ne dicsekedjék." - mondja Pál apostol. Isten az embert nemcsak arra teremtette, hogy szolgáljunk neki, hanem arra is, hogy cselekedjük azt a jót, amit Ő elkészített. Kezdődött mindez Jézus Krisztus kereszthalálával és feltámadásával, és folytatódik a hívő emberekben a földön. Az új szívvel és új élettel rendelkező ember felismeri önmagában, hogy képtelen az Isten szerinti jót cselekedni. Méltatlanok vagyunk, bűnösök és Isten nélkül kívül vagyunk az Isten országán. A kegyelem lényege, hogy az Egyetlen Úr szeretete beemel hitünk által az Isten országába. Az Isten kegyelme által kapunk erőt a jó cselekvéséhez, és mindezért egyedül Övé a dicsőség (Soli Deo Gloria!). A jó cselekedet a hívő embernél gyümölcs, nem pedig üdvszerzési kísérlet. Ha benne gyökerezik Krisztus Jézus valakiben, akkor termi a jó gyümölcsöt. A Krisztus által fölismeri azt a jó helyzetet, amiben cselekedni kell. Nem magunkat előtérbe állító dolgok ezek, hanem egy rámutatása a belénk oltatott szeretetnek.
A kiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban; A kiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által. (Ef 2,21)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Általad élek.
Ámen
