Counsellor
Mert az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez. (2Kor 7,10)
Létezik az a fajta bánkódás, ami kétségbeeséshez vezet. Ilyenkor nem hisszük el, hogy Isten kegyelme elég bűneink elfedezésére. Van az a fajta szomorúság is, amit Isten felhasznál arra, hogy megváltoztassa szívet… így többé nem kell régi hibáink miatt bánkódnunk. Ez a fajta szomorúság közelebb von Őhozzá, és egyre inkább csak Tőle fogunk függni. Így megtelünk élettel, érzékenyebbek leszünk, tisztelettudóbbak. Isten a jelenbe árasztja ki kegyelmét, ha Vele járunk, döntenünk kell. Aztán kitartanunk döntésünk mellett, bízva abban, hogy ha hibákat követünk is el, Isten elég nagy ahhoz, hogy jóvátegye őket. Amikor a bánkódás nem Isten szerinti szomorúság, akkor önsajnálatba süllyedünk. Ehelyett kérjük Egyetlen Urunkat, hogy fordítsa javunkra a dolgokat. Hiszen „tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott” (Róma 8:28).
