Counsellor
A ki pedig megtagad engem az emberek előtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám előtt. (Mt 10,33)
Hallgathatjuk az evangéliumot, számtalan csodáját láthatjuk, tapasztaltuk már. Nem könnyű az evangéliumot hirdetni ma sem, amikor özönlenek felénk mindenféle ideák és kultúrák idegen tanításai. Amikor a könyvesboltok polcai teli vannak az ezoterikus és életvezetési bölcselkedésekkel. Nehéz kiállni az egyetemes papság elve alapján minden krisztuskövetőnek a tiszta evangéliumot hirdetni. Mégis: személyes üdvösségünk bizonyossága a tét, másrészt keresztény anyaszentegyházunk megmaradása is rejlik ebben. Megmarad-e, aki vallást tesz a Krisztusról? Az elvárásként olyan sokat hangoztatott tolerancia és elfogadás sem a gyáva hallgatás szinonimája. Hiába keressük a kifogásokat: "nem vagyok én megáldva az ékesszólás tehetségével", "nem az én dolgom"... Jézus egyértelmű megfogalmazása nem ad esélyt semmiféle kifogásra. A hitünknek nemcsak halláson, hanem tapasztaláson át a cselekedeteinken is kell nyugodnia. Így nemcsak otthoni használatra, hanem a világba való kivitelre is alkalmas lesz.
És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát. (Mt 10,42)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy megtanítasz mindarra, amit aktuálisan szólnom kell.
Ámen
