Counsellor
Az imádságban állhatatosak legyetek, vigyázván abban hálaadással. (Kol 4,2)
Az ateizmus gyenge pontja, hogy nincs kinek hálát adni. A hívő embereknek viszont van. Tudjuk, kitől száll alá minden jó adomány és tökéletes ajándék. Az Egyetlen Urunktól, Istentől, akinek mindezért hálával tartozunk. A hálát gyengíti a szívünkben, ha bármiről azt gondoljuk, hogy az jár nekünk. Mennyi mindent természetesnek veszünk, hogy ott van életünkben, pedig nem az. Minden ajándék, minden kegyelem. Mink van, amit nem kaptunk? A panasznak is van helye az Úr előtti könyörgéseinkben, de Isten gyermekei nem a panaszuk bőségességéről ismerszenek meg. Sokkal inkább a hálaadásuk bőségéről. Vegyük észre az áldásokat és köszönjük meg az Úrnak, és keressük a nehézségek között is a jót. Mert benne van, a javunkra. Akiknek a szemét az Úr még nem nyitotta meg, az sóhajtozik olyan dolgokért, amelyekért inkább hálát kellene adnia.
A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen, sóval fűszerezett; hogy tudjátok, hogy mimódon kell néktek kinek-kinek megfelelnetek. (Kol 4,6)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy kereshetlek Téged.
Ámen
