Counsellor
Számot sem vettek azoktól az emberektől, a kiknek keze által kiadták a pénzt a munkásoknak, mert híven jártak el. (2Kir 12,15)
Mai Igénk a Templom felújításáról szól. Egy templom felújításához felelősökre, tervezőre, pénzre és dolgos kezekre egyaránt szükség van. Jóás király a papokra helyezte a felelősséget, akik adakozást hirdettek, de elég nehézkesen mentek a dolgok. Az adományok végül összegyűlnek, kivitelezők is kerülnek, elkészül a munka. Igénk ezt állapítja meg: nem számoltatták el azokat az embereket, akikre rábízták a pénzt, hogy a munkavezetőknek adják, mert azok híven jártak el. Igen fontos dolgokat tudunk meg a hanyag hozzáállású papokról, az adakozó közösségről, az elszámoltathatóságról. Manapság tele vannak a hírek azzal, hogy milyen nagy a korrupció, ki mennyit lopott, csalt, zsarolt, mennyivel nem tud elszámolni. Mi a különbség az akkori, és a mai állapotok között? A hit, a lelkület, a hozzáállás. Van, aki se Istent, se embert nem ismer. Ennek megfelelő a munkája is és a hozzáállása is. Mégis sokra viszi. Más csendesen, hűségesen végzi a munkáját, lehet, hogy kevesebb az, amit a magáénak tudhat, de nyugodtan alszik. Nem kell, hogy hazudjon, hogy megjátssza magát, hogy "visszaosszon", hogy erősebben fogjon a ceruzája. Mert önmagát adja mindenkor, méghozzá Isten és emberek előtt vállalhatóan. Ez a fenti Ige becsületről, tisztességről, hűségről, jellemről szól. Akkoriban nem írtak hosszú és bonyolult szerződéseket, nem az apró betűs rész volt a legfontosabb. A munkát elvégezték, ahogy vállalták és ígérték. A rájuk bízott pénzzel jól sáfárkodtak, nem lenyúlták. Legyen hitbéli megerősödésünkre ez az Ige. Manapság úgy tűnik, nem komplett az, aki így gondolkodik. Pedig dehogynem. Nem a saját előrehaladását, gyarapodását tartja szem előtt, hanem a becsületet, a tisztességet, az egyenességet, és igen, a hűséget... Az emberi élet egyik nagy kísértése így hangzik: "de hát más is ezt csinálta". Ezzel jól lehet takarózni, pedig nem kellene. A hívő emberé ez soha ne legyen. Egyetlen Urunk a legkevésbé sem törődik azzal, hogy mennyit adunk Neki. Őt az érdekli, hogy milyen hozzáállással és szívvel adjuk, amit adunk. Ha ezt nem hitből tesszük, inkább ne adjunk semmit. Azért, mert akkor semmi haszna sincs. Krisztus Jézusnak nincs szüksége a pénzünkre, Ő a lelkünket szeretné megmenteni magának.
Menjetek el, kérdezzétek meg az Urat én érettem és a népért és az egész Júdáért, e könyvnek beszédei felől, a mely megtaláltatott; mert nagy az Úr haragja, mely felgerjedett ellenünk, mivel a mi atyáink nem engedelmeskedtek e könyv beszédeinek, hogy cselekedtek volna mindent úgy, a mint megíratott nékünk. (2Kir 22,13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Te mindent tudsz és látsz.
Ámen
