Counsellor
Az Úr pedig a Lélek; és a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. (2Kor 3,17)
Az életünk egy veszélyes üzem, balesetek mindig vannak, és olykor még áldozatok is lehetnek. Lehet ezzel a tudattal együtt élni? Dolgozni úgy, hogy a félelem képes megkötözni az embert, és útjába áll az igazi teljesítménynek? Lehet. Milyen jó, hogy Isten szeretetének védőhálója, a kegyelem képes felfogni zuhanásunkat, képes életet menteni akkor is, amikor nincs semmi más mentség. Ugyanakkor ez nem tehet bennünket felelőtlenné és gonosz emberré. Azon felül, hogy felszabadulhatunk a béklyóktól, és az igazi feladatukra koncentrálhatunk, nem kell állandóan rettegniük a leesésektől. Százszor is meggondolni, hogy mit tehetnek, és mit nem. Sőt, mit kéne tennem, esetleg másoknak mit kéne tenniük, ezen vívódni egy életen át, meglehetősen fárasztó. Üdvösségünk Isten kegyelméből van Krisztus Jézus által, nem pedig érdemeinkből. Ezért megszabadulhatunk azoktól a félelmektől, hogy mi van, ha elrontok valamit, ha ügyetlen vagyok, ha rosszul lépek. Krisztus Jézussal járva felszabadulhatunk egy örvendező hálás életre, melyben a félelemre pazarolt energiák az építés energiáivá lesznek. A kérdés az, hogy akarunk-e még Egyetlen Urunk védőhálója nélkül hazárdírozni, vagy az Úr Lelke felszabadított-e már kegyelmi ajándékaink teljes kihasználására? Éljünk a nekünk adott szabadsággal, és ne a felelőtlenség felé vigyen a kegyelem megismerése, hanem Isten gyermekeinek felelős szabadságára. Ne másokat hibáztassunk az elszalasztott évekért, lehetőségekért, ez acélozza meg szándékunkat, sokszorozza meg erőnket Isten országának építése érdekében. Ehhez ad erőt nekünk az Isten, minden tálentumunk teljes kihasználásával. Ha akarjuk...
Ilyen bizodalmunk pedig Isten iránt a Krisztus által van. Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van: A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít. (2Kor 3,5)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram mindenem, hisz Tőled van.
Ámen
