Counsellor

És lőn az Úrnak szava Jónáshoz, az Amittai fiához, mondván: Kelj fel, menj Ninivébe, a nagy városba, és kiálts ellene, mert gonoszságuk felhatolt elémbe! (Jón 1,1)

Jónás az a hírhedt próféta, akit az Úr el akart küldeni a bűnös városba, Ninivébe, hogy prédikáljon romlottságuk ellen. Ő azonban másik hajóra szállt, el akart menekülni az Úr akarata elöl. Engedetlensége miatt azonban az Úr vihart bocsátott a hajóra, melynek legénysége a tengerbe vetette a prófétát. Jónás egy cethal gyomrában töltött három nap után mégiscsak Ninivében kötött ki. Prédikál a bűnös városnak, az Úr pedig megkönyörül a város lakóin. A hajdani Jónásnak is, de nekünk is saját bőrünkön kell megtapasztalnunk, hogy Istennek tervét nem írhatja felül semmi. Az emberi ügyeskedés, kifogás, engedetlenség mindhiába. Hiába dacolt a próféta, hiába ódzkodunk mi az Isten szava elől. Istennek terve van velünk is, és az úgy is utolér, ha kapálódzunk ellene. Az Istennek terve felülírhatatlan. Mert ez a terv mindannyiunknak szól, és mert mindenek felett álló. Ha Egyetlen Urunk tervét tudnánk döntéseink mögött a mindenféle ügyeskedéseink helyett, az lenne az igaz keresztényi magatartás. Egyszerűbb lenne, ha minden napunkat ennek fényében gondolnánk át, nem pedig mi akarnánk megmondani a "tutifrankót". Isten biztos kézzel vezet bennünket, ne ügyeskedjünk ellene. Az Ő végtelen bölcsességével elrendelte e világ rendjét már teremtése hajnalán. Ebben a rendben nekünk is helyet szabott, irányt mutat ma is. A saját ambícióinkat, céljainkat az Ő tökéletes rendjén belül kell, hogy keressük.

És erőlködtek azok az emberek, hogy visszajussanak a szárazra; de nem tudtak, mert a tenger háborgása növekedék ellenök. Kiáltának azért az Úrhoz, és mondák: Kérünk Uram, kérünk, ne veszszünk el ez ember lelkéért, és ne háríts reánk ártatlan vért; mert te, Uram, úgy cselekedtél, a mint akartad! (Jón 1,13)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy megigazítottál engem.

Ámen