Counsellor
Mert én tudom az én gondolatimat, a melyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr; békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kivánatos véget adjak néktek. (Jer 29,11)
A Mai Igénkben a babiloni fogságba került népét bátorítja az Úr. Reményt ad számukra, mert remény nélkül lehetetlen az élet. Remény nélkül nincs jó hozzáállás. Nincs szándék a cselekvésre, a dolgok megváltoztatására. Remény nélkül ma sem lehet előrenézni, de tervezni sem. Vannak-e terveink az új esztendőre? Általában az emberek zöme így szokott nekiindulni egy-egy új évnek: „Majd csak lesz valahogy!” „Olyan még nem volt, hogy valahogy ne legyen!” „Túl kell élni minden napot!” Az előbbi gondolatokhoz hasonló, valójában terv nélküliség jellemez-e bennünket is? Át kell alakítani bizonyos dolgokat, hogy talmiság nélküli, élhetőbb világban élhessünk. Az igen legyen igen, a nem pedig nem. Ne áldolgokon csámcsogjunk, ne "okosba" akarjunk megoldani mindent. Egyénileg is lehetnek terveink: jobban beosztom a pénzemet, egészségesebben élek, többet olvasok majd, de legfőképp többet imádkozom, eljárok templomba. Lehetne még sorolni az emberi terveket, elhatározásokat, amelyek olykor nem többek a puszta fellángolásnál. A remény létkérdés. Mindenkinek igaz reménységre van szükségünk, nem pedig csak hamisságok, hazugságok tengerére. Az optimizmus egy érzelmi megközelítés. Azon alapszik, amin elgondolkodunk. A remény ugyanakkor hitbéli. Azon alapul, hogy kicsoda az Isten, és hogy milyen a Vele való kapcsolatunk. Az optimizmus egy pozitív gondolkodás. A remény hűséges bizalom Egyetlen Urunk iránt.
Akkor segítségre hívtok engem, és elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket. És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem. (Jer 29,13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy reményt adsz az életembe.
Ámen
