Counsellor
Uram, az égig ér a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig! (Zsolt 36,6)
Mai Igénk arról szól, hogy van egy út ami által a mennybe juthatunk. Ennek az útnak az a neve, hogy kegyelem: Uram, az égig ér a te kegyelmességed. A bűnös embereknek éppen arra van szükségünk, hogy a kegyelem égig érő legyen. Szükségünk van erre, mert arra igyekszünk, hogy egyszer a mennyek polgáraivá lehessünk. A kegyelem az a csodálatos lépcső, aminek segítségével fokról-fokra közelebb jutunk oda. A keresztyén élet két részre oszlik: egy bizonyos ideig tartó földi életre és az örökké tartó mennyei életre. Csak az keresztény, aki hisz Isten egyszülött Fiában, Krisztus Jézusban, az Ő Isten voltában. Jézus maga mondta, hogy aki hisz őbenne, annak örök élete van. De hogyan tudunk feljutni a mennyei élet magasságába? Sokan úgy gondolják a mennybejutást, hogy érdemeket igyekeznek szerezni. Arra igyekeznek, hogy életük megfeleljen a földi és isteni törvényeknek. Igyekeznek jót tenni, áldozatot hozni, másokon segíteni és úgy gondolják, hogy minden egyes jócselekedet, minden szolgálat, minden adomány az örökkévalóságba visz. De nincsenek üdvszerző cselekedeteink. Más szavakkal: az érdemeink lépcsőjén nem juthatunk soha a mennybe, sőt még annak közelébe sem. Ez csakis Egyedüli Urunkba vetett hit által, kegyelemből adatik meg nékünk. Semmi érdemünk nincs Őelőtte, így önmagunktól eljutni Hozzá nem tudunk. De mivel kegyelmesen lehajolt hozzánk, Szent Fiában közénk jött, hogy magához vonja szívünk, ez csak Általa lehetséges.
