Counsellor
Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik. (Jn 3,17)
Boldogság, öröm, és egyben rácsodálkozás is, ahogyan életet kaptunk és Isten kegyelméből életet adhatunk. Karácsony a születés drága alkalma, a Megváltó Úr Krisztus Jézus születésnapja. Az Ünnep közeledtével nem a saját születésünkre gondolunk, hiszen a Karácsony egy Valakire és az Ő születésére irányítja figyelmünket: Isten Egyszülött Fiára. Születése eltér a miénktől, és már ebben az eltérésben is azt kell látnunk, hogy ami akkor történt, az értünk, emberekért történt. Mert Isten szereti az Általa teremtett világot és benne az embert, kicsiket és nagyokat, magukat jónak vagy éppen haszontalannak érzőket. Isten felénk áradó szeretete megmagyarázhatatlan. Miért szeret még bennünket? Bizonyos, nem érdemeinkért szeret minket az Isten. Ő gyermekeiként szeret, ezért lett értünk testté Jézusban. Két évezrede Betlehemben, egy istállóban, nagyon szegény körülmények között született meg az Isten Fia. Isten közénk küldte, ebbe a világba helyezte Őt, és rajta keresztül kiárasztotta felénk a befogadó szeretetét. De elég-e csupán tudni erről a szeretetről Karácsonyt várva és ünnepelve? Ha Jézus ezerszer is megszületne Betlehemben, de a szívünkben egyszer sem, akkor elkárhozunk. Nem elég tehát tudni a születésről, ennél sokkal több kell. Engedni, hogy Krisztus Jézus bennünk is megszülessen, illetve új életre születhessünk Vele együtt. Hiszen értünk született meg a földre a Mennyei Király. Életünket meggazdagítani jön ma is közénk.
A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek. (Jn 3,21)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy bennem is lakozol.
Ámen
