Counsellor
Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat. (Péld 3,5)
Mai Igénk arról szól, hogy ne a magunk eszére támaszkodjunk. Ha egy új dolog előtt állunk, nagyon fontos a meggondolás és a felelősségtudat, de az élet jóval bonyolultabb annál, mint hogy kiszámítható legyen. Az élet körülményei hatalmasabbak nálunk. Megtehetjük, ami rajtunk múlik, tele lehetünk tervekkel, de ezek egy pillanat alatt halomra dőlhetnek. Alapjában véve kiszolgáltatottak vagyunk. Mit tehetünk ez ellen? Megtehetjük, hogy nem veszünk róla tudomást, lelkesedéssel telve dacolunk a "sorssal". Megtehetjük azt is, hogy kiábrándultan várjuk a ránk zúduló "balszerencsét" és már nem várunk semmi jót az életünktől. Van egy harmadik alternatíva: „Bízzál az Úrban teljes szívből.” Mit jelent ez? Ekkor is kiszolgáltatottak vagyunk, de már csak Egyetlen Urunknak, Aki nagyobb mindannál, ami csak érhet bennünket. Így is lehetnek terveink és álmaink, de az Istent nem hagyjuk ki a számításainkból. A hit valóság lesz, ami meghatározza az életet, a döntéseket. Ha a Krisztus Jézus kezében van az életünk, a cél sosem bizonytalan. Jézus velünk van, akinek az útja teljes kiszolgáltatottságban, a szenvedésen át vezetett a dicsőségbe. Őbenne van számunkra az új kezdet lehetősége. A Benne való bizalom nem tétlenné tesz, hanem arra indít, hogy Ő munkálkodhasson általunk. A túltengő önbizalom és a perfekcionista, görcsös teljesítménykényszer, az állandó megfelelni akarás kiégéshez vezet. Belefáradunk az állandó, mindenkivel való harcba, de újra Neki adhatjuk szívünk teljes bizodalmát.
