Counsellor
Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt. (Jak 4,3)
A mai Igében kíván az ember valamit, de nem Istentől és Istenért, hanem saját vágyainak kielégítéséért. Még ha Istenhez is fordul az ember ezekért a kívánságokért, miután már az állandó "harcolás" nem vezetett eredményre, Isten nem ad választ ezekre az imákra: "Uram add, hogy nekem szebb tavam legyen, mint a szomszédnak." Jakab apostol levelét a hívőknek írja, ez az üzenet is a hívőknek szól. A hívő ember is Isten tulajdona, és ha Isten ad valamit a hívőnek, azt okos sáfárságra adja. Semmi sem a mi saját tulajdonunk, mert mi magunk sem vagyunk a sajátunk. Amit az Egyetlen Isten ad, azt azért adja, hogy azzal Őt szolgáljuk. Gyermeket ad? Azért adja, hogy Neki szenteljük és az Isten félelmére neveljük. Nem pusztán azért, hogy büszkélkedjünk, dicsekedjünk velük, hanem örömünk legyen életüket látván. Pénzt, gazdagságot ad? Ezt azért adja Egyetlen Urunk, hogy egyrészt mi magunk is megéljünk. Másrészt azért ad még többet, hogy azzal az Ő céljait szolgáljuk. Egyáltalán nem azért, hogy mindenféle öncélú dologra költsük. Nem úgy mint a gonosz, rest szolga, aki a neki adott pénzt nem kamatoztatta, lustaságból. A jézusi szavak: "keressetek és találtok", "kérjetek és kaptok" azoknak szólnak, akik nem a saját nárcisztikus, pökhendi gerjedelmeikre költenék az Istentől érkező ajándékot.
