Counsellor
És monda nékik: Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok. Azok pedig azonnal otthagyván a hajót és atyjukat, követék őt. (Mt 4,22)
Amikor Jézus azt mondja, hogy "Jöjjetek utánam!", akkor ezzel kifejezi azt is, hogy vezetni akarja övéit. Olykor szükséges elgondolkodnunk arról, hogy ki, vagy mi vezet bennünket? Vannak emberek, akiket az indulatai vezetnek, ilyenkor bizony magukra maradnak. Nem véletlenül írja a Példabeszédek könyvében Isten Igéje: Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg. Sok az olyan ember is, akit csak az anyagiak vezetnek. A legfőbb, ha nem az egyetlen szempontjuk: előnyös ez nekem anyagilag, megéri ez nekem? Mi viszont ismerhetjük az Igét: Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit. (1Tim 6,7) Vannak olyanok is, akiket a saját fejük vezet. Önfejűnek mondják az ilyeneket és valóban azok is. Hiába mondja nekik a házastárs, a gyermek, a barátok, munkatársak, hogy nem lesz az úgy jó, nem figyelnek senkire. Csak mennek előre a saját elgondolásaik szerint. Ezzel szemben az Ige azt javasolja: Bízzál az Úrban teljes szívből és ne a magad eszére támaszkodjál. Amikor aggódunk, akkor nem bízunk az Istenben. Hányszor megyünk a saját vágyaink, vagy az indulataink után? De Egyetlen Urunk segít, vezet az Ő útján járnunk, odaszántabb, Neki engedelmes életet élnünk.
Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal. De te, óh Istennek embere, ezeket kerüld; hanem kövessed az igazságot, az istenfélelmet, a hitet, a szeretetet, a békességes tűrést, a szelídséget. Harczold meg a hitnek szép harczát, nyerd el az örök életet, a melyre hívattattál. (Tim 6,11)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is elhívtál.
Ámen
