Counsellor
Rendeltelek téged világosságul a pogányoknak, hogy légy üdvösségükre a földnek széléig. A tanítványok pedig betelnek vala örömmel és Szent Lélekkel. (ApCsel 13,50)
Pál apostol örömmel szolgált a zsidók között, akik elfogadták tanítását, sőt még igényelték is, hogy ismét szolgáljon közöttük. A következő szombaton szinte az egész város összegyűlt, hogy hallgassa az Úr igéjét. Sok követője akadt a beszéde után, de ugyanakkor a zsidó vezetők irigykedtek rá, ellent mondtak a tanításnak. Az apostol azonban nem keseredett el, hanem örült annak, hogy szólhatott Krisztus nevében hozzájuk. Nem erőltette tovább az ottlétet, hanem újabb helyre ment, a pogányok közé: „Az Úr igéje pedig elterjedt az egész tartományban.” Az újabb szolgálati lehetőség következményeként örömmel és Szentlélekkel teltek meg. Az Ő példájukon keresztül is láthatjuk, milyen sokat jelenthet a szolgálat. Nekünk is hasonlóképpen kellene szolgálatba állni, nem pedig minduntalan a nehézségekre nézni. Sokkal inkább a benne rejlő áldásra. Nemcsak a hit hősi időszakában, hanem a mai hétköznapokban is van lehetőségünk az Ige hirdetésére, a bizonyságtételre. Ma sem szabad meghátrálni, amikor Krisztus Jézus tanítását adjuk tovább.
Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat: Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni: Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt. (ApCsel 14,15)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy minden napon velem vagy.
Ámen
