Counsellor
Megkeresni hagytam magamat azoktól, a kik nem is kérdeztenek; megtaláltattam magamat azokkal, a kik nem is kerestenek. (Ézs 65,1)
Isten lehetőséget ad minden embernek arra, hogy keresse a Vele való kapcsolatot. Egyetlen Urunk mindenütt jelen van, ahol csak az ember megfordul. A születésünktől kezdve a halálunkig mindig ad lehetőséget a találkozásra. Ahol az Ő igéje szól, szinte oda kényszeríti az embert a hallgatására. Hogyan áll meg az ember az Isten előtt az utolsó ítéletkor? Halogatni lehet a megtérést, de egyszer lezárul a kegyelmi idő, és elmúlnak a lehetőségek. Egyszer mindenki előtt megcsillan az üdvösségre vezető út, mert Isten kegyelmes, de nem erőszakos. Nagy bűn a halogatás, mert az az örök üdvösség reményétől visz egyre távolabb. A halogató gondolkodásmód nem visz bennünket előbbre semmiben. Az üdvösség kérdésében meg különösen nem. Krisztus Jézus már rég döntött mellettünk. Hogy mi is döntünk-e mellette, az csak rajtunk áll. Minden esetre Ő felkínálja a kegyelmet. Bölcs az a döntés, ha igent mondunk az Ő hívására, mert bizony az idők gonoszak. Mert semmi sem lehet fontosabb, mint megismerni Isten tervét az életünkkel kapcsolatban. Semmi sem kárpótolhat érte, ha ezt elmulasztjuk: sem a siker, sem a gazdagság, sem a hírnév, sem bárminemű élvezet.
Házakat építnek és bennök lakoznak, és szőlőket plántálnak és eszik azok gyümölcsét. Nem úgy építnek, hogy más lakjék benne; nem úgy plántálnak, hogy más egye a gyümölcsöt, mert mint a fáké, oly hosszú lesz népem élete, és kezeik munkáját elhasználják választottaim. Nem fáradnak hiába. (Ézs 65,21)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is kiválasztottál.
Ámen
