Counsellor

 Mert Isten munkatársai vagyunk. (1Kor 3,9)

Akinek volt, vagy van munkahelye, annak bizonyára jó néhány dolog jut eszébe ezekről a szavakról: munka, munkahely, munkatársak, főnök. Amiket megtapasztaltunk, az meghatározza még az életünket is. Sokféle ember létezik. Van, aki szeret dolgozni, van, aki egyáltalán nem szeret. Van, aki jól érzi magát bárhol, más meg nem találja a helyét sehol sem. Ott vagyunk valahol mindnyájan, gondolunk, érzünk, tartunk valamit az előbbi kifejezésekről. Az egyiknek teher a munka, a másik annak örül, hogy valami értékeset csinál. Sokaknak gyötrelem, szükséges a mindennapi betevőhöz, míg viszonylag kevesen azt gondolják, hogy munkájukkal hozzájárulhatnak valami olyanhoz, ami érték. A kétféle felfogás különbsége a munka minőségére is hatással van. Az fog többet és jobban dolgozni, aki nem a pillanatnyi haszonra tekint. Nem az mozgatja, hogy mit lehet minél gyorsabban összeharácsolni, hanem mi az ami értékteremtés hosszú-hosszú időre. Ilyen értékteremtés alapja a fundámentum minősége. Csakis szilárd alap tart meg maradandó felépítményt. Az alapvetés pedig Egyetlen Urunk: a Krisztus Jézus.

 Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg. (1Kor 3,11)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram a munkám.

Ámen