Counsellor
Készítsetek magatoknak útravalót, ... hogy bemenjetek és bírjátok azt a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek birtokul. (Józs 1,11)
Jó, ha van útravalónk. Méghozzá az az útravaló, amit szüleinktől vagy nagyszüleinktől kaptunk. Lehet, hogy az iskolában, vagy a gyermekkori Istentiszteleten tették bele a tarisznyánkba. Mindegy kitől kaptuk, de igen jó, ha van mihez hozzányúlni, amikor elindulunk. Akármilyen kevés legyen is, azt Krisztus Jézus meg tudja sokasítani. Egyetlen Urunk a kevésből is sokat tud előhozni. Ilyen lelki útravaló az Ige, a Biblia ismerete, netán egy imádság, amit szüleink, nagyszüleink tanítottak. Aranymondások, amiket gyerekkorunktól kezdve megtanultunk, énekek, amikkel meggazdagodtunk. Szükséges, hogy bizonyos felszerelést, bizonyos "fegyverzetet" is vigyünk magunkkal. Aki veszélyes útra akar elindulni, nem árt, ha fel van vértezve. Ilyen lelki felszerelés, ilyen lelki fegyverzet az imádság. Ilyen lelki fegyverzet a bibliaolvasás. És mindaz a lelki útravaló, amiről Pál apostol beszél:
Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába, És felsarúzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével; Mindezekhez fölvevén a hitnek paizsát, a melylyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok; Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, a mely az Isten beszéde. (Ef 6,13)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy felvérteztél a hit ajándékával.
Ámen
