Counsellor

Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít. (Fil 4,13)

Pál apostol saját tapasztalatai szerint írja ezt a kijelentést. Volt, ahol megkövezték, máshol megverték, vagy elűzték a városból. Az evangélium hirdetése lehetetlenné vált volna emberi erővel. De ott volt az Egyetlen Isten, Aki erőt és ötleteket adott, és küldetését Isten segítségével Pál beteljesíthette. De hogyan tudjuk mi, a ma élők Isten erejét beengedni az életünkbe? Úgy, hogy tegyük meg, ami rajtunk áll, a többit az Isten elvégzi. Ezt a segítségét csak az tudja elfogadni, akiben alázat van. Isten megszólít, hív, de sokan vannak, akik nem törődnek vele: „De azok, mit sem törődve ezzel, elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe.” (Mt 22,5). Vegyük végre észre, mi a legfontosabb számunkra: a jólét megteremtése ne az anyagi javak mérhetetlen hajszolását jelentse számunkra. Ehelyett a békesség és a szeretet megteremtését szívünkben és sugárzását mások felé. Ha a probléma megoldását másoktól várjuk, a probléma nem lesz megoldva. Ha a könyörületes szeretet él bennünk, akkor észrevesszük egymás anyagi és lelki szükségét. Ezáltal Egyetlen Urunk segítő munkásaivá válhatunk.

Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, a melyekben vagyok, megelégedett legyek. Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is. (Fil 4,12)

Uram, Krisztus Jézus!
 
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy folyvást tanítasz.
 
Ámen