Counsellor
Adj azért a te szolgádnak értelmes szívet. (1Kir 3,9)
Salamon, Dávid fia kérhetett volna egy óriás birodalmat, de ő nem kért birodalmat. Kérhetett volna hosszú életet, kincseket, de nem kért. Egy kérése volt Salamonnak: értelmes szívet kért! De valójában mégis kettőt: értelmet és szívet kért. A szív a tárgy, az értelem a jelző. Bár mind a kettő lényeges, fontos, a hangsúly mégis a szíven van. Nem a véletlen műve ez a megfogalmazás. Az a tudatos és célzatos bölcsesség rejlik benne, hogy az emberben a legfőbb a szív. Az embernek előbb érző szíve legyen, és csak azután esze, értelme. Salamon király lelki javakat kért, nem anyagiakat. Képességeket, adottságokat, nem kész tényeket. Mit kérjünk? Földet vagy búzát? - Földet, ami termi a búzát! Vizet vagy forrást? - Forrást, mely ontja a vizeit. Kész hírnevet, dicsőséget, vagy tudást? - Tudást, amivel megszerezhetjük a dicsőséget. Boldogságot vagy képességeket? - Képességeket ahhoz, hogy boldogok lehessünk.
És tetszék e beszéd az Úrnak, hogy Salamon ilyen dolgot kért. Monda azért az Isten néki: még a mit nem kértél, azt is megadom néked, gazdagságot és dicsőséget: úgy hogy a királyok között nem lesz hozzád hasonló senki minden te idődben. És ha az én útaimon járándasz, megőrizvén az én végzéseimet és parancsolatimat, a miképen járt a te atyád, Dávid: meghosszabbítom életed idejét. (1Kir 3,13-14)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, a Szentlelked javait, amiket nékem adtál.
Ámen
