Counsellor
Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik. (Ézs 60,2)
Csodálatos dolog a napfelkelte. Egy új nap új reménységet ébreszt az emberben. Mai Igénk is a reményteljes napfelkeltéről beszél. Felkelt a nap nemcsak egy város, az egész világ felett. Felkelt, és fényével beragyogja, melegével átmelegíti, sugaraival élteti az egész világot. Ez a csodálatos, az egész világot éltető és átmelegítő "nap" nem más, mint maga az Úr Jézus Krisztus. Ő az, aki az emberek sötét és hűvös szívébe irgalmat és bűnbocsánatot hozott. Életünkre nézve ez a pompázatos esemény azt jelenti, hogy Krisztus Jézus megszületésével számunkra is megadatott a világosság. Megadatott, hogy Isten szeretetének evangéliumát meghallva a mi szívünk és értelmünk is megvilágosodhat. Megadatott az is, hogy egész bűnös életünk, gondolataink, szavunk és cselekedetünk megtisztulhat, vétkeiből megújulhat. Az üdvösség fényébe vetett reménységünk minden földi sötétség, fájdalom és nyomorúság ellenére is megerősödhet. Jézus Krisztus megjelenésével a világ Világosságának fényében élhetünk, és ez a fény átjárhatja szívünket, egész életünket. Ezt jelenti számunkra ez a két szó: „eljött világosságod”.
Teszem fejedelmeiddé a békességet, és előljáróiddá az igazságot. Nem hallatik többé erőszaktétel földeden, pusztítás és romlás határaidban, és a szabadulást hívod kőfalaidnak, és kapuidnak a dicsőséget. (Ézs 60,18)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy életem sötétjét a Te világosságod ragyogta be.
Ámen
