Counsellor
Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved. (Mt 6,9)
Krisztus Jézus várja tőlünk, hogy szüntelen való imádságban éljünk. Mintát is adott nekünk az úri szent imádságában. De nem azért, hogy azt lehet csupán imádkozni. A legkevésbé azért, mintha annak gyakori, vagy sokszor egymásután való elmondása valami különösebb érdemet jelentene. Hiszen ugyanakkor azt is megmondta, hogy az imádságunkat sem mutogatni nem kell, sem pedig nem szabad bőbeszédűnek lennünk. Azért adott mintát az imádságra, hogy az imádságaink ne csupán magunk körül forogjanak, ne csak önző és múló kérésekből álljanak. Ellenben lehessenek olyanok, amelyekben Isten gyönyörködik. Jézus Krisztus arra figyelmeztet bennünket, hogy nem a vagyonban és a kincsekben való bővölködésben van a mi gazdagságunk. Nem ezek bírtoklása egyedüli örömünk forrása. Lelki kincseket kell keresnünk és gyűjtenünk. Nem arra kell csak igyekezni, hogy mindent felfaljunk, és magunkévá tegyünk, harácsoljunk. Amikor pedig tartózkodunk valamitől, ne azért tegyük, hogy mutogassuk magunkat, hanem azért, hogy Isten gyönyörködhessék benne.
