Conservus

Tulajdon urának áll, vagy esik. De meg fog állni, mert van hatalma az Úrnak arra, hogy megtartsa. (Róm 14,4)

Mindig könnyebb az oldalvonalon álldogálni és tanácsokat osztogatni, mint beszállni a küzdelembe és segíteni. A Biblia ismételten figyelmeztet arra, hogy ne hasonlítgassunk, és ne is kárhoztassuk egymást: „Ki vagy te, hogy más szolgája felett ítélkezel?". Ne akarjuk mindjárt elítélni azokat, akiknek a véleménye különbözik a miénktõl. Hogyan teszi mérlegre Pál apostol mindezt: „Akkor te miért ítéled el testvéredet? Vagy te is, miért veted meg testvéredet? Hiszen mindnyájan oda fogunk állni Isten ítélõszéke elé.” (Róm 14,10-11). Valahányszor arra vállalkozunk, hogy Isten valamelyik gyermekét elemezzük, azzal kimutatjuk a saját egónkat. Ezzel egyszersmind eenlidegenítjük magunktól az embereket, kerülni fognak, mint egy pestisest. A Biblia ezt mondja: „Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják” (Róm 14,19). Rengeteg dolog van még amit el kell végeznünk e földi létben, ne töltsük az időnket hiábavalóságokkal! Néha viccelődünk az öregedésünkkel: „negyvenkilenc éves vagyok, már tíz éve”, ami azt jelenti, hogy nem akarunk öregek lenni, nehogy öregnek tartsanak. De amíg még él álom a szívben, nem vagyunk öregek semmiképp. A zsoltáros ezt írja: „Gyermek voltam, meg is öregedtem, de nem láttam, hogy elhagyatottá lett az igaz, sem azt, hogy gyermeke koldussá vált” (Zsolt 37,25). Az öregséggel kapcsolatos legnagyobb félelmünk az, hogy egyedül maradunk, nélkülözésbe jutunk, és feleslegessé válunk. A megélhetés egyre nehezebb, a nyugdíjak reálértéke szánalmas, mégis ezt tudjuk mondani: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségemet” (ld. Fil 4,19). Annyi minden van még előttünk: unokák, szolgálat, munka, hobbik, kertművelés, ect. és most mindre jut időnk. A Jób 5:26-ban arról olvasunk, hogy: „érett korban térünk a sírba”. Ábrahámról sok nép ősatyjáról pedig azt olvassuk: „meghalt késõ vénségében, öregen, betelve az élettel”. Lehet így is hazaköltözni, betelve az élettel! A „betelve” szó azt jelenti, hogy csordultig tele van töltve, és már-már kicsordul. Isten ma is így szól hozzánk: „Vénségetekig ugyanaz maradok, ősz korotokig én hordozlak!” (Ézs 46,4). 

Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. Mert Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy mind a holtakon, mind az élőkön uralkodjék. ... Vigyázzatok, ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek. Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm; mert aki ebben szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, és megbízható az emberek előtt. (Róm 14,7-20)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy minden naphoz Te adsz erőt.

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode