Conservus
Adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet, A te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által. (ApCsel 4,30)
A farizeusok önjelölt szakértők voltak az étkezési törvények, az öltözködési szabályok és más kevéssé fontos dolgok kérdéskörében. Ezek a szokások tették lehetővé számukra, hogy bírót játszhassanak, eldöntve, ki van „bent” és ki van „kint”. Sőt, ami még rosszabb, ezek a bennfentesek ítélkezőkké váltak a "kívülállókkal" szemben. Ha az életünket nem az őszinte öröm és az Egyetlen Urunk iránti odaszántság fémjelzi, akkor felszínes dolgokban fogjuk keresni azt, amivel kitűnhetünk a többi ember közül. Krisztus Jézus pedig nem viselkedett így! Amikor megkérdezték tőle, mi a törvény lényege, Ő egyszerűen így felelt: „Szeresd Istent és szeresd az embert!” (ld. Márk 12,28–31). Pál apostol azt írja: „ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom” (1Kor 13,1). A keresztyénség mellett a legnagyobb érv azok a keresztyének, akik Krisztusból merítik életüket. A legnagyobb érv a keresztyénség ellen pedig azok a magukat keresztyénnek vallók, akik beképzeltek, önelégültek, cinikusak. Gyakran megpróbálnak lelkinek hangzani, mutatkozni, hogy ezzel jó benyomást tegyenek az emberekre – miközben pedig fogalmuk sincs, miről beszélnek. Legyünk őszinték: mi milyen keresztyének vagyunk? A farizeusokról azt mondta Jézus: „a lakomákon az asztalfőn és a zsinagógákban a főhelyeken szeretnek ülni; szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket” (Mt 23,6–7) és „súlyos és elhordozhatatlan terheket kötnek össze, és az emberek vállára rakják” (Mt 23,4). Ez sajnos, ma is így van. A keresztyénség éppen a vezetői miatt van válságban. Nem Krisztus Jézus Anyaszentegyháza, még csak nem is a népegyház, hanem annak szervezeti struktúrája recseg-ropog. Ezért merülnek ki sokszor a gyülekezetekbe járó emberek. Egy ilyen "valláshoz" alkalmazkodni egész egyszerűen nem ad olyan sikerélményt, ami be tudná tölteni szívük ürességét. Egyszerűen belefáradnak a lelki növekedésre való törekvésbe, mert az egyházak hitelessége (ami szervezeti szempontból a legfontosabb értékük) szenved csorbát. De Krisztus Urunk mindezek ellenére ezt mondja nekünk ma is:
Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű. (Máté 11:28–30).
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy a Te tulajdonod vagyok, Aki a drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem a Sátán minden hatalmától megszabadított és úgy megőriz, hogy az én Mennyei Atyám akarata nélkül még csak egy hajszál sem eshetik le fejemről; sőt inkább mindennek az én üdvösségemre kell szolgálnia.
Ámen
