Conservus
Így szólt hozzá egyik tanítványa: Uram, taníts minket imádkozni. (Lk 11,1)
Krisztus Jézus megtanít bennünket arra, hogyan imádkozzunk. Például akkor, ha nem vagyunk biztosak önmagunkban. Vagy ha nem értjük, miért nem válaszol bizonyos imákra, esetlen nem azonnal válaszol. Bár vannak az imádságnak olyan alapelvei, amelyek mindenkire érvényesek, Isten mindannyiunkat egyénileg fog vezetni ebben is. Ő elfogad úgy, ahogy vagyunk, és segít kifejleszteni olyan módszert az imára, amivel teljessé lehet a Vele való kapcsolatunk. A munkába való temetkezés egyik veszélye, hogy hetekig, sőt akár hónapokig végezhető anélkül, hogy közben imádkoznánk. Krisztus Jézus hajnal előtt felkelt, és hosszú órákat töltött imádságban, és volt olyan is, amikor egész éjszaka imádkozott. Az imádság nem kötelesség, hanem hatalmas kiváltság. Többé már nem félelemmel közelítünk az Istenhez, hanem nagy reményekkel. Isten mindenkit különbözőnek teremtett és mindannyiunkat egyénileg vezet. Mind máshol tartunk az Istennel járásban, a lelki érettség más és más szintjén, más módon imádkozunk, és más tapasztalataink vannak az imádságról. Úgy mehetünk Egyetlen Urunk elé, ahogyan vagyunk, megadva Őneki a tiszteletet, mindennel, ami oly' csodálatos módon megkülönböztet bennünket mindenki mástól. Isten segíthet azzá az emberré növekednünk, akinek eleve eltervezett.
Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. (Lk 11,9)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy formálsz engem.
Ámen
