Conservus
...ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. (Mt 28,20)
Ha nem kötelezzük el magunkat Krisztus Jézus követésére életünk minden területén, akkor a hitünk csak látszólagos, elsősorban is a felületesen ítélkezők számára. Jézus mondja: „menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” (Máté 28:19–20). A reformátusok a konfirmációjukkal nyilvánosan vallást tesznek arról, hogy hisznek Krisztus megváltó halálában, eltemettetésében és feltámadásában. Ez azonban többet kell, hogy jelentsen csupán egy verbális fogadalomnál. Szükséges hozzá, hogy teljesen belemerüljünk Jézus Krisztus alapelveibe: „tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek.” Figyeljük meg a „mindazt” szót! Nem válogathatunk, mint egy puccos étteremben a menüből a saját kívánságaink szerint. A nem teljes engedelmesség egyenesen engedetlenség a teljesség ellen! Bele kell oltatnunk továbbá Krisztus céljaiba: „Menjetek… tegyetek tanítvánnyá minden népet!” A tanítványság, amelyben Jézust kell követnünk életünk minden napján. Kapcsolatban kell lennünk Krisztussal folyamatosan: „íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Ehhez pedig az kell, hogy megtanuljuk érzékelni Egyetlen Urunk jelenlétét mindenben. Az Ő jelenléte fog vezetni, motiválni, és legfőképpen akaratára összpontosítani bennünket. Ha félünk döntést hozni Mellette, olvassuk el ezt az igét: „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.” (Jak 1,5–8). A mindennapokban sem nélkülözhetjük az Isten gondviselését. Ha életünkben valami dologban tévedünk, abból megtanulhatjuk, hogy legközelebb mit ne tegyünk. Ahhoz, hogy sikeresek lehessünk, meg kell tanulnunk teljességgel engedelmeskednünk az Atya szeretetének és bölcsességért imádkozni Őhozzá, eszerint dönteni.
Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az őt szeretőknek. Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentől kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthető, ő maga pedig senkit sem kísért. Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága. Azután a kívánság megfoganván, bűnt szűl; a bűn pedig teljességre jutván halált nemz. (Jak 1,12-15)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, mindennapi vezetésedet.
Ámen
