Conservus
... a kik követék, kiáltának, mondván: Hozsánna! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében! (Mk 11,9)
A Bibliában azt olvassuk: „hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, annak hinnie kell, hogy ő van; és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsid 11,6). A hit pedig „hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által” (Róm 10,17). Az imáink a hit által lesznek hatékonyak. De mi van akkor, ha hitünk összhangban van ugyan az Isten Igéjével, de mégis úgy érezzük, hogy késik a válasz? Azt írja a Biblia: „Ne veszítsétek el tehát bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van. Mert állhatatosságra van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedjétek, és így beteljesüljön rajtatok az ígéret.” (Zsid 10,35). Egyetlen Urunk nemcsak előttünk jár, de a tervei is előttünk járnak. Védelmez bennünket amellett, hogy helyreállítja a károkat, amiket jórész mi magunk okozunk. Néha túlságosan is rohanó életet élünk, és befejezetlenül hagyunk dolgokat. Isten azonban ott van velünk folyamatosan és ha mi megtettük a tőlünk telhetőt, Krisztus meg fogja tenni a többit (ez a nagyobbik rész). Összpontosítsunk arra a feladatra, ami most van előttünk, nem pedig arra, ami majd egy év múlva vár ránk. Ez különösen is nagy kihívást jelent napjainkban, amikor annyi minden akarja eltéríteni a figyelmünket. Mert az Istennek ereje sokkal fontosabb, mint annak az ereje, aki kapja az üzenetet.
Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet. Vesd el tőled a száj hamisságát, és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól. A te szemeid előre nézzenek, és szemöldökid egyenest magad elé irányuljanak. Egyengesd el lábaid ösvényit, s minden te útaid állhatatosak legyenek. Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el a te lábadat a gonosztól. (Péld 4,23-27)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy vezetsz utamon.
Ámen