Conservus
Melyik nagyobb, az-é, a ki asztalnál ül, vagy a ki szolgál? ... én ti köztetek olyan vagyok, mint a ki szolgál. (Lk 22,27)
Ahhoz, hogy jól tudjuk kezdeni az új évet, el kell engedni minden régi neheztelést. Egyetlen Urunknak a legkisebb oka sincs arra, hogy megbocsássa bûneinket, mégis megbocsát nekünk minden nap. A neheztelés nem csupán elszigetel azoktól, akik valaha a barátaink voltak, igazából még az életet is megrövidíti. A gyűlölet olyan gyilkos enzimeket termel, amelyek sokféle betegséget idézhetnek elő. Az eltávolodás természetes következménye a meg nem bocsátó léleknek. A megbocsátás azonban megfordítja a folyamatot, helyreállítva és meggyógyítva az összetört kapcsolatokat. Még orvosilag is bizonyított tény, hogy a megbocsátás éveket ad hozzá az emberi élethez. A sátán a neheztelés érzésén keresztül egyenesen a hitünket támadja. De amikor Isten nagyobbá akar formálni bennünket, ezt gyakran ilyen szorult helyzettel teszi meg. Sokan azt hiszik, hogy a keresztyén életnek könnyűnek kell lenni. De Igéje a keresztyén életet egyenesen a harcmezőhöz hasonlítja: „Vállald… a szenvedést, mint Krisztus Jézus jó katonája.” (2Tim 2,3). A sátán első számú célpontja éppen ezért a hitünk. Krisztus Jézus azt mondta Péternek: ... a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát; De én imádkoztam érted, hogy el ne fogyatkozzék a te hited (Lk 22,32). Ahogyan a búzát elválasztják a pelyvától, úgy akar a sátán is elválasztani bennünket a hitünktől. Péter apostol azonban rámutat arra, hogy milyennek kell lennie a hozzáállásunknak a támadásokkal szemben. Meg kell értenünk, mi a rendeltetése annak a csatának, amiben éppen vagyunk. Lehet, hogy a sátán látszólag az egészségünket támadja, de valójában a hitet célozza meg. Lehet, hogy látszólag az anyagi helyzetünket támadja, de igazából a hitünkre pályázik. Ha le tudja rombolni az Egyedüli Istenbe és az Ő Szent Fiába, a Krisztus Jézusba vetett bizalmunkat, akkor győzedelmeskedik felettünk.
Rád tekint már hitem, Megváltóm, Istenem, A Golgotán: Halld könyörgésemet, és vedd el vétkemet; Mostantól hadd legyek Tied csupán.
Szívemet töltse be Kegyelmed ereje Buzgósággal! Meghaltál érettem; Add: szívem s életem Teérted éghessen Forró lánggal!
Ha elfog utamon Félelem s fájdalom: Fogd kezemet! Derítsd fel éjemet, Szárítsd fel könnyemet: Tévelygésben ne hagyd én lelkemet
Éltem ha fogyva fogy, és a halál ahogy Jön már felém: Megváltóm, ments te meg Kétségtől engemet, Nálad hogy üdvömet meglássam én.
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy van hitem.
Ámen
