Conservus
Tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, a ki ígéretet tett. (Zsid 10,23
Bukásainkról Isten ezt mondja: „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem” (Ézs 43,25). Az elpazarolt lehetőségekről pedig ezt mondja: „Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska…” (Jóel 2,25). Helyes dolog tanulni a múltunkból, de ha folyamatosan a visszapillantó tükörbe nézve próbálunk autót vezetni, akkor bizony az árokban végezzük. Akár jó volt, akár rossz, ne ragadjunk le a múltban: „Ne mondd azt, hogy miért voltak jobbak a hajdani napok a mostaniaknál, mert nem bölcs dolog, ha ilyet kérdezel!” (Préd 7,10). Az idősödő kor egyik veszélye, hogy jobban érdekel minket a múlt, mint a jövőnk. Pedig Egyetlen Urunk ezt mondja: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek… békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek” (Jer 29,11). Istennek terve van velünk a most kezdődő évre is, tehát vetkőzzük le a múltat, fogjunk hozzá a munkához, és számítsunk nagyszerű dolgokra Tőle. „Mindeddig megsegített bennünket az Úr” (1Sám 7,12) ... „… Várván immár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei” (Zsid 10,13). Fontosak a következő szavak: „mindeddig” és „immár”. Az első a múltra utal, a második a jövőre mutat. Ha aggaszt bennünket, hogy mit hoz a jövő, emlékezzünk vissza Isten hűségére, melyet az elmúlt évben is megtapasztalhattunk. Pál apostol visszagondolt azokra az időkre, amikor sátorkészítőként kellett dolgoznia, hogy a keresményével fenn tudja tartani magát, és végezhesse misszióját. Eszébe jutott a megkorbácsolása, a megkövezés, és hogy elárulták olyanok, akikben pedig megbízott. Mégis ezt mondja minderről: „… mivel az Isten mind e mai napig megsegített, itt állok” (ApCsel 26,22). Manapság is sokszor bízunk hiábavalóan egymásban, de kételkedünk Krisztus Jézusban. Halandó emberek szavaiban megbízunk (bár számtalanszor becsaptak már), de nem szavazunk bizalmat Isten Igéjének. De gondoljunk bele, milyen világosság ragyogna ránk életünk minden napján, ha sosem felednénk el azt, hogy Isten mindig megteszi azt, amit kimondott.
Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van. Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet. Mert még vajmi kevés idő, és a ki eljövendő, eljő és nem késik. Az igaz pedig hitből él. (Zsid 10,35-38)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy mindig bízhatom Igédben.
Ámen
