Conservus
És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak. (Jn 9,39)
Krisztus Jézus prédikált és gyógyított, de ezeket az Atyától kapott munkának tekintette. Nekünk is így kell a munkához hozzáállnunk: „Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala” (Kol 3:17). Bármit is csinálunk, azt hálás szívvel kell tennünk, minthogy egyedül Isten a "főnökünk". Ha mind egyenként azt tesszük, amire Isten teremtett és elhívott bennünket, azzal a környezetünk gazdagodik. Minden képességünket Istentől kaptuk, és Ő arra hív minket, hogy tudatos együttműködésben legyünk Szentlelkével munkánk közben. A munka a szeretet egyik megnyilvánulása, hisz nem lehetünk teljes emberek, amíg nem tudunk értékeket teremteni. Az életünk legjobb pillanatai nem pihenés vagy szórakozás közben történnek, hanem amikor bele vagyunk merülve egy feladatba, ami ugyan nagy kihívás, de jól illik Istentől kapott képességeinkhez. A kihívások a tűréshatárokat próbálgatják. Akkor vagyunk a kreativitásunk legalacsonyabb szintjén, amikor nem csinálunk semmit. Az ölbe tett kézzel üldögélés nem hozza meg a magával ragadtatás élményét. (A pszichológia megfogalmazása szerint a "flow-élmény" egy teljesen összpontosult, a motivációt a maximumig fokozó élmény, melynek során az ember képes teljesen egy dologra figyelni, és megfelelően átélni saját érzelmeit a legjobb teljesítmény, vagy a tanulás végett.) Ez lényegében jól példázza, milyennek kellene lennie a hatalomgyakorlásnak. Isten a teremtéskor azt parancsolta, hogy az ember „uralkodjon” a földön, „hajtsa uralma alá” a földkerekséget (ld. 1Móz 1,26). De erre gyakran sok vezető így tekint: „leuralni” vagy „főnökösködni”. Ám a valódi lényeg ezek mögött az, hogy be tudjuk-e fektetni képességeinket, hogy értéket teremtsünk a földön, hogy ültessünk és építsünk, hogy írjunk, vagy szervezzünk... Ha a múltban élünk, nem éljük át a tevékenység örömét. Tanuljuk meg szeretni a jelent, értékeljük a teremtett világ, az élet szépségét, bárhol is vagyunk éppen.Találjunk módot arra, hogy mások számára áldás lehessünk, és elősegítsük Isten országának terjedését már itt lenn, a földön.
Nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni, hanem szíveteknek egyenességében, félvén az Istent. És valamit tesztek, lélekből cselekedjétek, mint az Úrnak és nem embereknek; Tudván, hogy ti az Úrtól veszitek az örökségnek jutalmát: mert az Úr Krisztusnak szolgáltok. A ki pedig igazságtalanságot cselekszik, jutalmát veszi igazságtalanságának; és nincsen személyválogatás. (Kol 3,23-25)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy a Te utadon vezetsz engem.
Ámen
