Conservus
Az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva növekedjünk Abban, a ki a fej, a Krisztusban. (Ef 4,15)
Ha valami olyat mondanánk, amit később megbánhatunk, érdemes elgondolkodni azon, hogy megéri-e az, ha most kidühöngöm magam, viszont ennek hosszú távú következményei lesznek? A Biblia azt mondja: „A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt” (Péld 15,1). A kirobbanó harag természeténél fogva elősegíti a túlzásokat, és rávesz, hogy olyan dolgokat mondjunk, amit nem tudunk visszavonni. A kirohanás elkerülhetetlenül kihat a körülöttünk lévőkre is, mert az ember természetéből adódóan valakinek az oldalára áll, még ha számára nincs is tétje a dolognak. Általában azért vonunk be másokat, hogy ezzel tápláljuk egónkat és igazoljuk helytelen viselkedésünket. Ellenben a tudatlanság és igazságtalanság miatt érzett harag mindig fejlődéshez vezet. Ahhoz, hogy a harag egészséges eredményt hozzon, mérlegelni kell, és építőnek kell lennie. Pál apostol azt írja: „a test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség” (Róm 8,6). Miért mondja a Biblia azt, hogy legyünk az Igének cselekvői, ne csupán hallgatói? Mert, ha csupán hallgatjuk, de nem tesszük, akkor unalmassá válik – minden esetben. Eljuthatunk egészen odáig, hogy már annyi igehirdetést és tanítást hallottunk, hogy azt gondolhatjuk magunkban: „Ó ne már megint egy okos ember, hogy szét nem durran a feje ennyi okosságtól!" A baj nem az Igével van, a gond az, hogy mi túltöltődtünk és emiatt lelkileg érzéketlenné váltunk. Ha nem ültetjük át a gyakorlatba a hallottakat, akkor a puffer megtelik, és nem arathatjuk le gyümölcseit annak, amit hallottunk. Krisztus Jézus azt mondta: „Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek” (Jn 13,17). Azok, akik csupán hallgatói az Igének, iskolai példával élve olyanok, mint azok a diákok, akik az osztályban ülve csak hallgatják a tanárt, de nem felelnek, nem írnak dolgozatot, nem kapnak jegyeket. Ezeket az embereket nem érdekli a tanulás, nem akarnak jól szerepelni a vizsgákon, nem akarnak diplomát szerezni, nem akarnak semmi nagy dolgot véghezvinni az életben. Általában csak intelligensnek akarnak tűnni mások szemében. Ne feledjük azt hogy:, „aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak” (Jak 4,17). Fogadjuk hát szívbe az Igazságot, amit a prédikációban hallottunk, és állítsuk munkába az életünkben. Ha ezt tesszük, nyugodtak lehetünk, hogy többé hiábavalóan nem fogunk felfortyanni apróságokon, sem az unalomtól szenvedni.
Honnét vannak háborúk és harczok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek? Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek. (Jak 4,1-3)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram az Igédet.
Ámen
