Conservus
Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire. (Zsolt 119,7)
Miben van a mi reménységünk? Jézus Krisztus második eljövetelében. Pál apostol ezt így fogalmazta meg: „Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt… Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk.” (1Thess 4,17). Kiért jön el Egyetlen Urunk? A felkészült emberekért, azért, hogy egy előre elkészített helyre vigye őket fizikai valójukban, új testben, ahol örökké Vele fognak élni. Az legyen a célunk, hogy felkészülten várjunk Reá. Másokkal együttműködve többet lehet elérni, mint egyedül. A csapatmunkához azonban világos útmutatásra van szükség. A homályos fogalmazás akadályozza a kezdeményezést, gátolja a folytatást, és aláássa a kivitelezést. Az emberek nem fogják beleadni a tőlük telhető legjobbat olyasmibe, amit nem értenek. Nem fogják végigfutni a versenyt olyan célért, amit nem is látnak. Senkit sem lehet motiválni azzal, hogy „azt hiszem”, „talán”, ect ... A Biblia azt mondja: „minden illendően és rendben történjék” (1Kor 14,40). Isten a rend Istene, és Ő megjutalmazza erőfeszítéseinket, ha az elhívásunkat világos, egyértelmű és rendezett módon tesszük.
Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el. Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet. Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát. Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat. ... Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól. ... Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik. A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim. (Zsolt 119, 16-24)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy engem is elhívtál.
Ámen
