Conservus

Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!" (Zsoltárok 103:2)

Miért tűnik el belőlünk a hála, miért hagyjuk időnként figyelmen kívül Isten jóságát? Néha előfordul, hogy a mellékállások, amikről azt gondoltuk, hogy jó lesz élvezni a plusz keresetet, csak arra jók, hogy teljesen kimerítsenek. Probléma, amikor a pénz hajszolása kerül előtérbe az életünkben. Amikor pedig az emberek csalódást okoznak, megkeseredhetünk, és elfeledkezünk mindarról, amit Egyetlen Urunk tett értünk. Mi a megoldás? „Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!” (Jersir 3,23). Isten kegyelme minden reggel megújul – így kellene lennie a hálaadásunknak is minden reggel. A folyamatos hála abból adódik, ha túllátunk az áldásokon, és azoknak végső és kiapadhatatlan forrására, az Istenre tekintünk. Az Ő szeretete, hűsége és kegyelme minden nap a mienk, csak észre kell vennünk. Pál apostol, aki nem volt hajlandó feladni küldetését, ezt írta erről: „A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk” (Gal 6,9). Amikor az akadályok növekednek, az eredmények pedig csökkennek, amikor a siker lehetetlennek tűnik, akkor is tovább kell haladnunk a számunkra kijelölt úton. A külső történések kevésbé tudnak minket megállítani, mint ami bennünk történik. Legtöbbször saját magunkat állítjuk le, meg sem kísérelve elérni a bennünk rejlő lehetőségeket. Próbálunk embereket, dolgokat és rajtunk kívül álló körülményeket, és végső soron magát az Istent hibáztatni. De a valóságban a legtöbb kudarc csupán annak következménye, hogy hiányzik belőlünk a kitartás. Az akadályok nem zúzhatnak össze bennünket, mert minden akadály enged az eltökélt szándéknak. Állhatatos lelkületre van szükségünk ahhoz, hogy elérjük álmaink megvalósulását. Nincs leküzdhetetlen akadály, kivéve az, ha hiányzik belőlünk a céltudatosság és a kitartás. A kitartáshoz pedig Krisztus Jézus ad erőt a példamutatásával.

Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét. Mert ha valaki azt véli, hogy ő valami, holott semmi, önmagát csalja meg. Minden ember pedig az ő maga cselekedetét vizsgálja meg, és akkor csakis önmagára nézve lesz dicsekedése és nem másra nézve. Mert kiki a maga terhét hordozza. A ki pedig az ígére taníttatik, közölje minden javát tanítójával. Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert a mit vet az ember, azt aratándja is. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; a ki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet. (Gal 6,2-8)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy konok kitartást adtál nekem.

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode