Conservus

A gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában. (Ézs 53,9)

„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el? … gyaláznak az emberek, és megvet a nép… Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják: Az Úrra bízta magát, mentse hát meg őt… Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim… nyelvem az ínyemhez tapadt… átlyukasztották kezemet, lábamat… Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.” (Zsoltárok 22:2–19). Itt Dávid a keresztre feszítést prófétálja teljes részletességgel. Pedig még fel sem találták ezt a kivégzési formát, amikor ő ezt a zsoltárt írta. Évszázadokkal később a föníciaiak voltak az elsők, majd tőlük vették át a rómaiak. Megdöbbentő, hogy valaki ilyen részletességgel  tudjon írni valamit ezer évvel azelőtt, mint ahogy az megtörtént volna. A golgotai halál nem a véletlen következménye volt. Jóval azelőtt, hogy Jézus színre lépett volna, Isten már eltervezte, hogy megbékéltet minket önmagával a Krisztus által (ld. 2Kor 5,18). Az Isten akarata volt az, hogy Krisztus Jézus feláldozza önmagát jóvátételül bűneinkért. Ez pedig azt jelenti, hogy Isten már jóval Húsvét előtt gondolt ránk. Azok ítélkeztek felette, akiknek legkevésbé van joguk hozzá. Jézus ismerte a korabeli farizeusok szívét. Szokásuk volt magukat felmagasztalni, másokat pedig megalázni. Tartsuk magunkat távol napjaink farizeusaitól! Álszent megmondó emberek ma is vannak, ügyet se vessünk rájuk, ne legyen kapcsolatunk velük. Keressünk ehelyett barátokat azok között, akik kegyelmet nyertek, és tudják, hogyan adják tovább ezt a kegyelmet. Az Egyetlen, akinek joga lenne elítélni bennünket, Ő nem fog. Maradjunk mindig Jézus közelében, mert ha ezt tesszük, rájöhetünk, hogy az Ő közelében sokkal hamarabb begyógyulnak a lelki sebeink. Egyetlen Urunk eljön értünk is életünknek legsötétebb zugába, a magunk poklába is alászáll és meggyógyítja a múltunk sebeit, mert az Ő kegyelme sokkal nagyobb, mint a mi szégyenünk. Amikor sok a bűn, akkor még több a kegyelem! Nincs olyan nagy szégyen, amiből Ő ki ne tudna hozni bennünket, mert kegyelmének nincs határa. Ő kész arra, hogy megbocsásson és megszabadítson, de meghívását nekünk kell elfogadnunk.

Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta őt a halálból, megtartatol. Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre. Mert azt mondja az írás: Valaki hiszen ő benne, meg nem szégyenül. Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik őt segítségül hívják. Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik. (Róm 10,9-13)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram a szabadításod.

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode