Conservus
Ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza azokat, a kik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. (1Thess 4,14)
Az idők során rengeteg elmélet született, amelyek megpróbálták tagadni a feltámadás tényét. Egyesek azt mondják ma is, hogy a Krisztus Jézus testi halála, majd harmadnapi feltámadása csak egy anekdota, egy legenda. Vannak, akik azt állítják, hogy a tanítványoknak látomásaik vagy hallucinációik voltak, mert Krisztus megígérte, hogy feltámad a halálból, és ők teljes mértékben erre számítottak. Egy másik elmélet azoktól származik, akik elutasítják Krisztus testi feltámadásának igazságát. Ez a „tetszhalott” elmélet, miszerint Jézus csupán elájult, és amikor levették a keresztről, halottnak hitték. A sírbolt hűvösében azonban "feléledt", előjött, és meggyőzte tanítványait arról, hogy valóban a halálból támadt fel. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy több hit kell ahhoz, hogy efféle teóriákat elhiggyünk, mint ahhoz, hogy elhiggyük az igazságot. Ami valóságosan megtörtént: Krisztus Jézus kereszthalált szenvedett és feltámadt! Az ókori időkben az üzleti ügyleteket nem bonyolították túl. A vevő letette a kívánt összeget, az eladó pedig felvette, és ezzel a dolog el volt intézve. Nagypénteken Jézus letette az árat érettünk, húsvétvasárnap pedig az Isten felvette, és ezzel az üdvösségünk ára ki lett fizetve. A feltámadás legnagyobb bizonyítéka a megváltozott életek sora szerte a világon. Nem csak a bibliai időkben, hanem napjainkban is. Jézus Krisztus az egyik utolsó megjelenésekor kijelentette: „én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké” (Jel 1,17–18); de Ő mondta ezt is: „aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha” (Jn 11,26). Krisztus ma is ott áll a lényünk, a lelkünk ajtaja előtt, és zörget: „ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem” (Jel 3,20). Ha valaki nem ismeri el a Krisztust személyes Megváltójának, akkor nincs reménye sem ebben földi létben, sem az ezutániban. Krisztus feltámadása az egyetlen remény mindenki számára, annak is aki hisz, de annak is aki nem is akar erről tudni. Enélkül nem várhatunk semmit a jövőtől, csak egy gödröt, egy "kapa főd"-et... Ezért ma, nagypénteki napon bánjuk meg bűneinket, és bízzunk egyedül Őbenne, Aki meghalt és feltámadt érettünk.
A Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg. Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik. Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette. Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára. (Róm 8,16-21)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy értem is kifizetted az üdvösségem árát.
Ámen
