Conservus
Hogy beteljesüljön a beszéd, a melyet mondott: Azok közül, a kiket nékem adtál, senkit sem vesztettem el. (Jn 18,9)
A Biblia így számol be Jézus feltámadása utáni harmadik megjelenésekor: „Amikor már reggel lett, megállt Jézus a parton, a tanítványok azonban nem tudták, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőlük: Fiaim, nincs valami ennivalótok? Így válaszoltak neki: Nincs. Ő pedig ezt mondta nekik: Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok. Kivetették tehát, de kivonni már nem tudták a rengeteg hal miatt. Ekkor odaszólt Péterhez az a tanítvány, akit Jézus szeretett: Az Úr az!” (Ján 21,4-7). Gazdasági káosz van, recesszióba süllyedt a gazdaság? Netán nem megy jól az üzlet? Sarokba szorított helyzetben vagyunk anyagilag? Nézzük csak meg a példázatban szereplő Pétert. Egész éjszaka halászott, és semmit sem fogott, fáradt volt, és elcsüggedt. Talán pont úgy, mint manapság mi... Aztán Jézus elkezdett beszélni hozzá, olyan utasítást adott neki, aminek úgy tűnt, hogy semmi értelme. „Vessétek ki a hálót a hajó jobb oldalán, és találtok.” Péter talán ezt gondolhatta: „Minden tisztelettel, Uram, te talán jól értesz a prédikáláshoz, de a halászatról nem tudsz semmit! Ha a halak nem harapnak a csónak bal oldalán, akkor biztosan nem harapnak a jobb oldalon sem.” Amikor csodát kérünk Istentől, akkor talán olyan utasítást ad, aminek a szemünkben semmi értelme. De ha Egyetlen Urunk arra kér, hogy valami mást csináljunk, mint amit addig is tettünk, akkor az kimozdít a komfortzónánkból és próbára teszi hitünket. Ha engedelmeskedünk Neki, az "hálószaggató" eredménnyel jár. Krisztus Jézus azt mondta: „A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” (Lk 6,45). Ha elismerjük, hogy a félelem az újtól ott van a szívünkben, az segít elutasítani azt a felfogást, hogy: "jól van az úgy, ahogy van". Ha hajlamosak vagyunk a közönségességre, a kapzsiságra, a szerzés mindent felülíró késztetésére, töltsünk több időt Istennel. Kérjük, hogy tisztítsa meg a szívünket, elménket, lelkünket! A szavaink olyan gondolatok, amelyeknek hangot adunk. Ezért kérjük Istent arra is, hogy segítsen önfegyelmet gyakorolni, és elvetni minden profán gondolatot, elvetni olyan szavakat, amelyek megbotránkozást hoznak számunkra és mások számára is. (ld. 2Kor 10,5). Jakab apostol írja: „Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.” (Jak 3,10) Egyetlen Urunk minden élethelyzetünkben ott van velünk, viselkedjünk hát Megváltónkhoz híven.
Lám az én fiamnak illatja olyan, mint a mezőnek illatja, a melyet megáldott az Úr. Adjon az Isten tenéked az ég harmatából, és a föld kövérségéből, és gabonának és bornak bőségét. Népek szolgáljanak néked és nemzetségek hajoljanak meg előtted; légy úr a te atyádfiain, és hajoljanak meg előtted a te anyádnak fiai. Átkozott, a ki téged átkoz, és a ki téged áld, legyen áldott. (1Móz 27,27)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy életemnek vezére Te vagy.
Ámen
