Calator

Áldjon meg tégedet az Úr, és őrizzen meg tégedet. Világosítsa meg az Úr az ő orczáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad. Fordítsa az Úr az ő orczáját te reád, és adjon békességet néked. (4Móz 6,25)

Mai Igénk az ősi ároni áldás. Nem elég az áldást venni és elfogadni, abban meg is kell maradni, meg is kell benne őriztetni. Minden közösségünkre igaz az, hogy őriznünk kell szavait. Vigyáznunk kell családi kapcsolatainkra, amikor annyi széthulló családot látunk magunk körül. Őrizni kell nemzetünk szeretetét, amikor tarthatatlan helyzetük miatt oly' sokan keresnek és találnak távol boldogulást, boldogságot. Őrizni, vigyázni kell az Anyaszentegyházhoz való hűséget is. Sokan vannak, akik egy keresztség, vagy esküvő alkalmával áldást kérnek családjuk, gyermekeik életére, de aztán elfordulnak az áldást adó és kínáló Istentől. Nem őriztetnek meg a kegyelem közösségeiben. Az ószövetségi Józsué, amikor ott állt az Ígéret Földje határán, háta mögött a kérdésekkel, kételyekkel, reményekkel teli néppel, az Úrtól ezt a biztatást kapta: „megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled az Úr, a te Istened, mindenütt, amerre csak jársz”. Amikor pedig sikeresen beléptek Kánaán földjére, ekkor jöttek a mindennapok küzdelmei: ellenállni az idegen népek idegen isteneinek, megőrizni az Egyetlen Isten melletti hűséget. Józsué felidézi az Úrnak hatalmas tetteit, miképpen teremtette meg a világot, miképpen hívta életre őket is, és miképpen vezette a népet idáig. Bátorította őket: az Urat féljétek! ... én és az én házam népe az Urat szolgáljuk! Így kötöttek szövetséget az Úrral. Nagy távolságokra éltek egymástól, ritkán és nehezen tudtak háznépként, családként találkozni, akárcsak mai családjaink. De a nagy távolságok ellenére is összekötötte őket az Isten szeretete, egymás szeretete és tisztelete. Ezek azok a láthatatlan szövetségek és kötelékek, melyek megőriznek bennünket szeretteink körében, bárhol is járunk a világban.

Ne tisztátalanítsd meg azért azt a földet, a melyben laktok, a melyben én is lakozom; mert én, az Úr, Izráel fiai között lakozom. (4Móz 35,34)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy velünk vagy, bármerre járunk.

Ámen

Készíts ingyenes honlapot Webnode