Calator
Ímé a szűz fogan méhében és szűl fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik, a mi azt jelenti: Velünk az Isten. (Mt 1,23)
Karácsony első napja van. De mit jelent ez számunkra? Ha megkérdeznénk embereket, hogy mit jelent nekik a karácsony, jellemzően ilyen válaszokat kapnánk: a szeretet ünnepe, együtt a család, jókat eszünk és iszunk... ajándékosztás… Persze lennének más válaszok is: nem szeretem ezt az ünnepet, mert magányos vagyok, nincs senkim, nincs semmim... De azt jelenti-e ez az ünnep, amit jelentenie kellene? Hogy Egyszülött Fiában, az Úr Jézus Krisztusban közénk jött az Isten. Lehetünk egyedül, vagy lehetünk a családdal együtt, lehetünk szomorúak vagy nagyon vidámak. De ne a külsőségekkel törődjünk. A szélsőségek: az eszem-iszom, dínom-dánom vagy a búbánat ugyan olyan káros dolog. Ehetünk kevesebbet is, nem muszáj emésztési görcsöt kapni. Nem a külsőségek számítanak az Ünnepen, a legnagyobb ajándék már a mienk: megszületett a Megváltó Krisztus Jézus. Ezt az ajándékot azonban át is kell venni. Hogyan lehet ezt Jézussal megtenni? Egyedül a Hit által. Ha elhisszük, hogy a Krisztust személyesen hozzánk, nekünk, és értünk küldte az Isten, és ennek a hitnek az áldásaiban részesülünk, akkor áldott Karácsonyunk lesz akár egyedül, akár a szeretteinkkel töltjük. Karácsonykor Jézust ünnepeljük! Legyen Ő az ünnep középpontja. "Belefér" az ünneplésbe még sok más dolog is, de nem Krisztus Jézus helyett, hanem csak Egyetlen Urunk után. Megajándékozottságunkat kell meglátnunk Jézusban. Másfelől nagy kérdés az, hogy én mit adhatnék Annak, Akié minden hatalom mennyen és földön? Hisz semmi nincs, ami ne Krisztus Jézusé lenne, ami nem az Ő tulajdonát képezné. Mit vihetünk hát Neki, ha akarunk elé állni? A szívünket. Hadd legyen Ő a lakója, sőt Ura és Parancsolója, ne csak Karácsonykor, hanem életünk minden napján.
És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét; És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! (Lk 1,33)
Uram, Krisztus Jézus!
Kösszönöm Egyetlen Uram, hogy figyelmeztetsz, ha letérnék utadról.
Ámen
