Calator

Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden. (2Kor 5,17)

Mai Igénk kapcsán felvetődhet néhány kérdés bennünk. Ezekre a választ természetesen a Bibliában találjuk meg. Megbántuk-e korábban elkövetett a bűneinket? Egyedül Krisztus Jézusba vetjük-e bizalmunkat, átadva önmagunkat Neki, megtéve életünk egyedüli urává? Mennyire szeretem törvényedet! Egész nap azon elmélkedem… Nagyon tiszta a te beszéded, szolgád szereti azt. (Zsolt 119,140) Olvashatjuk Isten Igéjét. Komolyan kell vennünk, és következetesen alkalmaznunk kell a Szentírás alapelveit minden élethelyzetünkre. Isten ezt mondja: “Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét” (Ézs 57,15). Életünk egyedül Istentől függ, ezért állhatatosan engedelmesnek kell lennünk mindabban, amit mond nekünk. Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az Ő igazsága. Ha viszont megvalljuk bűneinket, hű és igaz: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól... “…arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt” (ApCsel 24,16). Túl kell látni a puszta “jó vagy rossz” kérdésén, hogy bizalommal tudjunk állni Isten elé:  “…keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek” (Mt 6,33). Vágyaink és céljaink összhangban vannak-e Isten Igéjével? “…kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem…, hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához.” (Fil 3,8-10) Igyekezzünk gyorsan megoldani a konfliktusokat, neheztelést ne őrizgessünk magunkban. Ragadjunk minden lehetőséget, hogy szolgáljunk, tanúságot tegyünk hitünkről. Életünk tetteinken keresztül összhangban legyen a szavainkkal. Egyetlen Urunk nagy dolgokat kész megtenni értünk, törekedjünk hát arra, hogy Krisztus Jézussal minél mélyebb közösségben legyünk. 

Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek ígéjét. Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel. Mert azt, a ki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne. (2Kor 5,21)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy naponként kereshetlek Téged.

Ámen