ax
Légy erős és bátor, mert te viszed be Izráel fiait arra a földre, a mely felől megesküdtem nékik; és én veled leszek. (5Móz 31,23)
Bármivel is kell manapság szembenéznünk, legyen az a nyomor, kilátástalanság, hatalmi gőg, a hétköznapok sekélyessége, létbizonytalansága, ect... legyünk bátrak: „…mert maga az Úr, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled.” (5Móz 31,6) Gondjaink közepedte vagy ha nagy bajba kerülünk, néha azt gondoljuk: „Biztosan valamit rosszul csináltam; lehet, hogy nem teljesítettem Isten akaratát, és most ezért büntet engem.” Ez nem így van. A bajoknak sokféle forrása lehet, és gyakran semmi közük sincs ahhoz, hogy mi valami rosszat tettünk volna, vagy, hogy Isten ezért büntetne bennünket. A hajdani tanítványok nem azért kerültek viharba, mert engedetlenek voltak, hanem azért, mert engedelmeskedtek Jézusnak. Nem azért, mert szembeszálltak Isten akaratával, hanem azért, mert aszerint cselekedtek. A Biblia azt mondja: „Jézus… kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra…”, ők pedig engedelmeskedtek. Néha azért találjuk mi is "viharos vizeken" magunkat, mert ahelyett, ami népszerű, könnyű vagy éppen önző célú, azt tettük, ami helyes. Ha most ilyen helyzetben vagyunk, van olyan dolog, amit megtanulhatunk a tanítványok által átélt viharból. Az engedelmesség nem garantálja, hogy nem lesznek viharok az életünkben. A tanítványok is látták, hogy Krisztus Jézus ötezer embernek adott enni öt kenyérből és két halból, és végül több ételük maradt, mint amennyi az elején volt. Nem kellett volna emiatt erősödnie a hitüknek? Mégis teljesen elfelejtették, amikor a félelem rájuk támadott. Jézus Krisztus megmondta nekik, hogy majd találkoznak a túlsó parton, de ők elfeledkeztek csodatévő erejéről és ígéretéről, megadták magukat az aggodalomnak. Ha Isten nem oldja meg a problémáinkat, akkor fel fog bukkanni a probléma közepén... Úgy intézi el, hogy végül megerősödve jöhessünk ki belőlük. A félelem nem azt jelenti, hogy teljesen becsődöltünk volna. Inkább arra emlékeztet, hogy emberek vagyunk, minden hibánkkal egyetemben, és mint ahogy a tanítványok is, elfeledkeztünk arról, hogy Kinek van korlátlan hatalma mindenek felett. Véssük észbe, hogy Egyetlen Urunk van, a Krisztus Jézus, Aki mindenkoron kezében tartja a dolgokat.
Mert a kiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az ő Fia ábrázatához hasonlatosak legyenek, hogy ő legyen elsőszülött sok atyafi között.A kiket pedig eleve elrendelt, azokat el is hívta; és a kiket elhívott, azokat meg is igazította; a kiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette. Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? (Róm 8,29-31)
Uram, Krisztus Jézus!
Köszönöm Egyetlen Uram, hogy minden napon erősítesz engem.
Ámen
