ax

Megismertetvén velünk az Ő akaratjának titkát az Ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában, Az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban. (Ef 1,9)

Az Isten akarata nem rejtély számunkra, hisz Egyetlen Urunk megismertette azt velünk. A Biblia azt mondja: „az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekszik” (Dán 11,32). Vannak olyan helyzetek, amikor a lelkünk mélyén tudjuk azt, amit fejben nem tudunk megmagyarázni. Lelkünkben már ott hordozzuk egy áttörés vagy áldás tudását jóval azelőtt, hogy az megtörténne: „nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által, mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is” (1Kor 2,10). Amikor Isten bölcsességet ad, akkor a sikerhez vezető útra állít, ami aztán egész életpályánkat megváltoztathatja. Például megmutathat valamit éjszaka, ami miatt reggel egészen más hangulatban ébredünk. Jelenlétében olyan meglátásokat kaphatunk, ami célt, reményt, méltóságot, irányt és erőt ad ahhoz, hogy küzdjünk is azért, amit Isten megígért. Ha segítségre van szükségünk, kérjük el Tőle. Olvasva a 25. zsoltárt, láthatjuk, hogy mit tett Dávid király. Tudta, kihez forduljon: „Hozzád emelem, Uram, lelkemet!” (Zsolt 25,1). Tudta, kiben bízhat: „Benned bízom, Istenem” (Zsolt 25,2). Isten nélkül az ember önmaga kénytelen betölteni az Isten szerepét a saját életében. Ez talán nem gond a jó időkben, de amikor rossz idők jönnek, akkor mi lesz? A betegség idején, a munkahelyi létszámleépítéseknél, netán a kilakoltatásnál vagy a rossz híreket közlő éjszakai telefonhívásoknál? Kihez fordulhatunk akkor? Tudta, hogyan imádkozzon: „Utaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem! Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (Zsolt 25,5). Az imádság Isten egyik eszköze az átformálásunkra. Ha nem vagyunk hajlandóak változni, hamarosan felhagyunk az imádsággal is. Imádság közben Isten jelenlétében megtaláljuk azt a segítséget, amire szükségünk van.

Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat. ... Tekints reám és könyörülj rajtam, nyomorúságaimból szabadíts meg engem. Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam. Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak. (Zsolt 25,21)

Uram, Krisztus Jézus!

Köszönöm Egyetlen Uram, hogy Te védelmezel bennünket.

Ámen